A leggyakrabban feltett 10 kérdés az üzleti folyamatok fejlesztésével kapcsolatban
1. Mennyi ideig tart egy ilyen szolgáltatás?
Ezt nehéz előre megmondani, mivel sok összetevője van. Mint tudjuk, egy-egy változtatást átvinni egy teljes szervezeten úgy, hogy az beépüljön a hétköznapjaikba, hosszú folyamat. A fejlesztési szolgáltatás kisebb projektek esetén 1 hónap, de az összetett feladatok akár 4-6 hónapig is eltarthatnak. Ez függ a cégmérettől, folyamattól, működési állapottól, problémáktól stb.
2. Mennyibe kerül a szolgáltatás?
Ez attól függ mennyire komplex a feladat, és mennyi időbe telik a megvalósítása. Minden egyes cégnél más-más feladatot kell elvégezni, így a szolgáltatás teljesen egyedi lesz, tökéletesen a cég igényeire, problémáira mérve. Ebből kifolyólag az árazása is egyedi egy-egy projektnek.
3. Milyen területen lehet ezt a módszert alkalmazni?
Bármilyen területen. Nem terület specifikus a fejlesztési módszer. Legyen szó bármilyen gyártási, szolgáltatási tevékenységről.
4. Hol tanultad ezt?
Üzemfenntartó gépészmérnök végzettséggel több multi-cégnél dolgoztam vezető beosztásban. Ott találkoztam először a LEAN és SixSigma filozófiával. Sok-sok tapasztalat, más területek megismerése (marketing, PR, HR, Beszerzés, Sales, Management, Finance …), speciális képzések, rengeteg könyv. Az alapmotivációm az, hogy segítsek másoknak a boldogulásban.
5. Kikkel kell együtt dolgoznod, amikor egy fejlesztést végrehajtasz?
Ez attól függ mekkora területre hat ki a fejlesztés. Amikor a teljes cég működését fejlesztjük, akkor tulajdonosokkal, felsővezetőkkel, középvezetőkkel dolgozok együtt, amikor kisebb projektekről van szó, akkor a folyamatban résztvevő, úgynevezett „stakeholder”-ekkel együtt. Egy munkafolyamat bevezetésekor közvetlenül a dolgozóval beszélem át a lépések. Tehát röviden: a tulajdonostól kezdve a fizikai munkásig, minden résztvevővel.
6. Honnan tudjam, hogy ez kell-e az én cégemnek?
Rengeteg tünete van annak, amikor nem működik megfelelő folyamatok alapján egy cég. A menü BLOG pontjára kattintva több bejegyzés is található ebben a témában. Most viszont megfordítanám a kérdést: Mit lehet elérni a folyamat-alapú működés kialakításával?
1. Költséghatékonyság növelése
2. Standard folyamatok alapján történő munkavégzés
3. Minőségi ingadozások csökkentése
4. Vevő elégedettség növelése
5. Rendezett munkahely kialakítása
6. Megfelelő mérőszámok alapján való kontrollálás
7. Belső veszteségek csökkentése (várakozási-, készletben rejlő-, anyagmozgatási-, túlgyártási stb. veszteségek)
8. „Folyamatos fejlődés” gondolkodásmód, eszköztár bevezetése
9. Hatékonyabb működés
10. Előállítási idő csökkentése (átfutási idők, ciklusidők)
stb.
7. Kik alkalmazzák ezt a módszert?
Egyelőre ez a tudás a multik számára volt elérhető. Úgy gondolom, hogy nagy versenyelőnyre tehetnek szert azok a KKV szektorban résztvevő cégek, akik elkezdenek komolyabban foglalkozni a folyamataikkal. Hogy néhány multinacionális céget említsek: Toyota, Audi, P&G, BAT, Bosch, E.ON, Praktiker, etc.
8. Miért Téged válasszalak, miért nem a konkurenciádat?
Mindenkinek azt tanácsolom, hogy mielőtt egy ilyenfajta fejlesztésbe belekezd, előtte egy személyes találkozót kérjen az adott szakrétőtől, hogy beszélni tudjatok a fejlesztési lehetőségekről. Ajánlatot ne kérj addig, amíg nem körvonalazódtak a megoldások a problémáidra! Folyamatok fejlesztésekor nagyon fontos a szakértő támogatása a fejlesztések bevezetésének fázisában. A fejlesztések nem csak az irodában történnek. Ebben a szakmában, aki nem hajlandó ott lenni, ahol az értéket előállítják (pl.: üzemi terület, üzlet, gyártósor stb.) az nem fog megfelelő változtatásokat létrehozni. Erre fokozottan figyelni kell! A személyes találkozón figyeld meg a szakrétő kommunikációs képességét. Nem csak a vezetőkkel kell tudnia kommunikálni, de szót kell értenie a munkásokkal is egyaránt! Ha ezeket a pontokat figyelembe veszed, akkor jó szakértőt fogsz találni a céged fejlesztésére.
9. Mennyi plusz munkával fog ez járni?
A fejlesztés és bevezetés időszaka mindenképpen egy plusz erőforrást igényel a cégtől. DE! Mivel problémákat oldunk meg, illetve a hatékonyságon dolgozunk, ezért középtávon ez nem fog extra munkát jelenteni, sőt.
10. Hogyan hat ez az egész a cégben dolgozókra?
Egy cégben a folyamatok fejlesztését nem azért csináljuk, mert rosszul dolgoznak a dolgozók. Hanem azért, mert nem jó folyamatok alapján dolgoznak. Amikor egy dolgozó pontosan tudja, miért csinálja az adott dolgot, amit csinál, vagy hogy hogyan tudja azt tökéletesen csinálni, vagy akár hogy mire van hatással az ő munkája és hogy ő hol helyezkedik el az érték előállítási láncban… , akkor az a dolgozó boldogabb és motivált lesz. Fontosnak tartom azt, hogy a folyamat résztvevőit bevonjuk a fejlesztésbe, mert sokszor a leghasznosabb tudás, vagy ötlet tőlük származik.
10+1. Most Te jössz!
Ha bármilyen kérdés felmerült, amire nem kaptad meg a választ a fenti pontokban, akkor kérlek küld el a kérdésedet a ‘regerta@hyperionproject.hu’ e-mail címre és szívesen megválaszolom.
Üdv.:
Ádám